Sport, kirándulás, látnivalók:

Bajna

A több mint egy évezrede alakult magyar állam egyik legkorábban benépesült területén, Esztergom megyében található.
Már a rómaiak korában is lakott hely volt. Kedvező földrajzi fekvése miatt kedvelt kirándulóhelye a gyalogtúra, a kerékpártúra, a lovaglás, a horgászat és a vadászat szerelmeseinek. A Dunántúli-középhegységben található Duna-zug hegyvidék egyik kistájáról van szó, ahonnan néhány perces könnyű sétával elérhetők a környék legmagasabb hegyei: A 635 méter magas Gerecse, és az 557 méter magas Pisznice. A 348 méter magas Or-hegy közvetlenül a falu határában emelkedik. Maga a település is egy magaslaton fekszik, a középkori eredetű templom fehérlő tornya és az újjáépítésre váró Sándor-Metternich kastély egykor büszke falai már messziről hívogatják az ide érkezőt. A Bajna határától néhány kilométerre elterülő Gerecsei Tájvédelmi Körzetben a növény- és vadvilág remek példányai élnek: csak a példa kedvéért említendők a gyönyörű tölgyesek, szelíd és vad gesztenyések, a különféle nőszirmok, az erdőkben élő apróvadak és a ragadozó madarak, mint pl. kerecsensólyom, törpesas, kígyászölyv.
Látnivalók:
Római katolikus templom: 1484-ben épült, eredetileg egyhajós, gótikus stílusban. A templom védőszentje Szent Adalbert püspök és vértanú. A templom a török időkben megrongálódott, majd helyreállították. A mai barokk stílusát 1755-ben nyerte el. Gróf Sándor Mihály, a templom akkori kegyura építtette át és nagyobbíttatta meg. 1885-ben Simor János hercegprímás, volt bajnai plébános, adományából 2 hajóval bovítették. Ő kezdeményezte a helyi elemi iskola építését is, mely mára már a nevét viseli.
Csimai kálvária: a ma is meglévő kálvária helyén egykori remeteség volt. A köré települt első bajnai település a tatárjárás idején pusztult el. Az újjáépült falu a mostani helyen létesült. A Csimai-domb tetején kőből és téglából épült kör alakú emelkedés egy igen régi vörösmárvány kereszttel a kálvária. A domb lejtőjét stáció oszlopok díszítik barokk stílusban, melyet 1993-ban építettek újjá.
Kastély: a község középpontjában áll az 1741-ben épült barokk stílusú épület. 1834-ben a kor neves építészének tervei alapján építtette át a lovasbravúrjairól híres "Ördöglovas" gróf bajnai, szlavnyicai Sándor Móric, leendő felesége gróf Metternich Leontina, a rettegett kancellár másodszülött lánya tiszteletére. A Sándor-család két neves rezidenciát építtetett és tartott fenn az esztergomi és a budai Sándor - palotát. Gróf Sándor Móric országszerte híres ménest tartott bajnai birtokán, juhászata és svájci tehenészete is nagy hírnévnek örvendett. A kastély jelenleg felújításra vár.
Német-magyar katonatemető: a község temetőjének délkeleti részén 1992-ben felavatott emlékhely, ahol 147 német és 27 magyar katona nyugszik